Hi everyone! We're hard at work trying to keep our community clean, so if you see any spam, please report it here and we'll review ASAP! Thanks a million!
Nappali éjben Halk hangján suttog a szél, nevet az Å‘szi éj, s esÅ‘ kopog, hullanak levelek végtelen hadai, sárban fekszik már, mi tegnap még zöldellve jelezte, hogy nincs itt még a változás ideje, Å‘sz van, jelzi kelletlen-kénytelen a felhÅ‘k szürkeségébe takarózó ég, s bár nappal van, de ezt az élÅ‘ el nem hinné. Åsznek nyirkosan ködös ideje van, kopp, kopp, kopp, jelez az ég, s vár, ajtót nyisson lassan a közelgÅ‘ télnek, s Å‘sz van a lélekben is, megannyi fél boldog napok ragadnak az emberre, mint agyagos sár, nehezek a lépések, átáztam, fázok, s elnyel a köd, ha nem leszek már, vajon kellenék-e? S botladozom tovább, csend van, az Å‘sz csendje, varjú károg bele a nappali éjbe... 2016. október 21.
Mint költÅ‘, írom hatalmas tisztelettel, minden tanár tiszteletet érdemel! Maga tudta ezt, Klinghammer? Ne firtassuk a másik megjelenését, mert nem befolyásolja a munkavégzését. Gonosz és gyerekes megjegyzések, egymás torkának szegezett éles, szóban forgó kések. A borostás és szakállas tanárok, Å‘k azok, akiket szeretnek a diákok. De tudod mit? Nem a kinézet az elsÅ‘, hanem az, hogy az ing alatt mit takar a tanult és okos külsÅ‘. Tiszteletet, figyelmet és szolidaritást! Új oktatási rendszert, és ne hibáztass mindig mást! Vegyél fel te is kockás inget, mutass tanáraid felé tiszteletet, az összetartáshoz pedig hűséget. Dobálózni ilyen szavakkal, hogy grasszál? Sok ember azt sem tudja, mit jelent, s aki igen, annak nem használ. Hogy is mondhat ilyet egy felnÅ‘tt, értelmes ember? Ah! Nem volt az, így már minden értelmet nyer; mármint maga a szóhasználó ember. Támogassad tanáraid a vasalt, kockás, legszínesebb ingeddel.
Mosoly... Mosoly az éjben, csillag a fényben, könnyű szellÅ‘ lengedez, simogatva teszi ezt. Harapni lehet az éjszakát, keresni a boldogság talaját. TündöklÅ‘ vízfodor ringatva átkarol, varázslatos fények hozzád mindig visszatérnek. Szívet melengetÅ‘ képek körbejárnak téged, csillagfüggöny takarjon, mosoly üljön az arcodon.
Tél az Å‘szben Az utolsó napsugarakból vonalak, ahogy csak jönnek. Egyszer vastagabb, vékony, majd egyre halovány.
Lehunyom szemem, csend. Csak ülök, és egy hangból újra csend. Gondolkodnék, de min? Üres gondolatok a küszöbön.
Sorok közötti cirka-firkák. Ó, ezek a kuszáló gondolatok! Összegabalyodott, minden együtt. Ez, ez az összegezhetetlen gondolatmenet. 2016. szeptember-október
