Hi everyone! We're hard at work trying to keep our community clean, so if you see any spam, please report it here and we'll review ASAP! Thanks a million!
November Lehullt lev�l, az ősz l�bnyoma, Nem rejt gy�m�lcs�t a f�k �g-boga, Madarak kutatnak a kertbe’, K�dből ballag elő az este, N�z a semmibe az ember, Ablakomban s�r a november.
besz�lő kab�t K�sőre j�rt akkor, �s k�z a k�zben ballagtunk �pp szembe a holdf�nnyel. L�ttad, milyen dideregve f�zok, semmit sem sz�lt�l, csak szemeddel megsimogatt�l, s a hűv�s, őszi sz�lben v�llamra ter�tetted a kab�tod...
"Itt vagyok, b�jj bel�m - sz�lalt meg a kab�t, de maradj csendben, mert bennem m�r alszanak, szerelem-b�l�semben szunnyadnak a szavak,"
- �rzem, milyen k�nnyű, puha �s meleg, �gy m�r biztosan nem f�zom meg...
"Pszt! J�l van, de k�rlek, csendesebben, halkan, hiszen l�thatod, idebent mind elszender�ltek, nehogy �lmukb�l riadtan fel�bredjenek"
- Nem sz�lok semmit, �g�rem, ne f�lj! Nem is didergek m�r, pedig hideg az �j, most �n is elhallgatok... Csak olyan j�, tudod, m�g sohasem viseltem besz�lő kab�tot...
Mese a mes�ről Egyszer egy mese, egy nagyon picike, annyira p�tt�m, mint egy kiscsibe, nem volt neki se f�le, se farka, kurta malacka �tn�zett volna rajta.
Na, ez a mese, az apr�cska, tipegve, bukd�csolva, elindult a vil�gba, anyamese b�nat�ra, marasztalta, de hi�ba, h�t betűt dugott a tariszny�ba, hogyha meg�hezne szeg�nyke, legyen neki eb�dje.
Apamese b�tor�tja, b�r a sz�ve visszah�zza, de mint tudjuk, a f�rfiaknak, mese ide, mese oda, kem�nynek kell l�tszani, az a f�rfi az igazi, �gy h�t �traval�ul, apa mese sz�val buzd�t:
- Fiam, apr� mes�cske, mese�let szeg�nye, arra �vlak, vigy�zlak, minden betűd legyen al�zat, nőj, n�vekedj mondatokban, hazug sz�kat ker�ld nyomban, szomorkod�st �tugorjad, gyermekekre mosolyt csaljad. -
Ment a mese, meskete, �traval�t megette, munk�t v�llalt, keresett, sok-sok betűt megevett, megbecs�lte az intelmeket, kerek mes�v� cseperedett, k�nyvet �rtak belőle gyermekek nagy-nagy �r�m�re!
V�gtelen k�zdelem... Az �let�nk egy v�gtelen k�zdelem, V�gk�pp elsodorjon, �n azt nem engedem. A k�zdelemben mindig keresem a j�t, M�g f�j�n, b�mulva n�zem a t�voz� haj�t!
F�lve, �vatosan l�pek tov�bb, előre, Soha nem tudhatom, mi lesz m�g j�vőre. Tal�n, ha m�lyebben belegondolok, Nem tudhatom, meg�rem-e a holnapi napot?
Az �letemet sz�pp�, boldogg� csak �n tehetem, Hiszen magam ir�ny�tom haland� �letem. Minden pillanatban keresem a sz�pet, Tal�n megtal�lom a legszebb �lomk�pet!
Egyszer elj�n majd az a v�rt pillanat, Szerető sz�v�vel valaki kit�lti �lmomat. Akkor boldog lesz ma m�g b�s mag�nyom, Szeretetben sem lesz m�r t�bb� hi�nyom!
Az embert t�rsas l�nynek teremtette az �r, A f�j� mag�ny a lelkekben l�ktet vadul. Őszint�n szeretni, az a sz�vnek b�szkes�ge, Valakit boldogg� tenni lelk�nk �kess�ge!
