ÅszidÅ‘ FestÅ‘ festhet csak ilyen szépet, Színaranyba borult a természet, Hulló falevelek lábaink alatt, Meseszép színek, és kisütött a nap. Talán csoda történik, vagy csak látomás? Åzike inal ott a tisztáson át, Látod? MeseerdÅ‘ben bolyongunk Az októberi Å‘szben, kéz a kézben. Az idÅ‘ most megáll, lassítunk, megállunk, És búcsúzunk, a természet színes évszakát FéltÅ‘n, vigyázva, szeretettel Öleljük át.
Átkarol a természet Mikor ébredezik a Nap, kinyitom ablakom, becsukom szemeim, Å‘ simogatja arcom, a szellÅ‘ virágok illatát hozza el nekem, beleszagolok a levegÅ‘be, de jó is ez, Istenem! Sétálgatok a kertben, a tó vize ringatózik, a tavat körbeölelÅ‘ kövekkel játszadozik, körülötte a szellÅ‘vel a sás táncot jár, és mindehhez a tücsök hangosan muzsikál. Madarak dalolnak egy kissé hamisan, összevesznek és felreppenek oly magasan, virul a kert, minden színben pompázik, a fák levelei a Nap sugaraival eljátszik. Mezítelen talpamat a fű csiklandozza, a szellÅ‘ mintha a hajammal játszadozna, összekócolja, hiába is igazgatom, de oly finoman teszi, nem haragszom. Az életben oly sok a jó, a szépség, imádok mindent, ez nem is lehet kétség, ha szomorú is vagyok, átölel a természet, oly szeretettel... pátyolgatja lelkemet...
Mikulásálom Mikulás éjjelén fényes csillag ragyog, mennybÅ‘l ereszkednek alá az angyalok. Suhan a mikulás a rénszarvasszánon, olyan ez a látvány, mint egy tündérálom. Hangtalanul halad szánkója a havon, a krampusz is ott ül mellette a bakon. Minden háznál fékez, elÅ‘veszi zsákját, kotorászik benne, kinyitja a száját. Kipucolt cipÅ‘kbe ajándékokat tesz, míg a kicsi krampusz virgácsot elhelyez. Szélsebesen suhan tova a szűz havon, gÅ‘zölög a hám is két csodás állaton. Ködbe burkolódzik a csillag az égen, ilyen csodás estét nem láttam már régen. Ugyan, hogy is látnék? Hiszen ez egy álom, újra álmodhatom elmúlt ifjúságom.
Múlnak az évek Múlnak a hónapok, múlnak az évek, múlnak az évszakok, kicsit félek, az idÅ‘ szép lassan ellenem fordult, a bíró döntése fejem felett megkondult. A múltra, mikor néha visszaemlékezem, mintha tegnap történt volna minden velem, de még alig húzott a hold ezüst ruhát, a nap boldogan felhúzza rengeteg aranyát. Az óra mutatója is gyorsan elÅ‘re halad, már nem hallok mást, csak a kattogásokat, a fejemen is hófehér tincsek ragyognak, az Å‘szi levelek újra a széllel táncolnak.
Ködruhába burkolózik Ködruhába burkolózik a narancs-vörös napfelkelte. Tó tükrében rám mosolyog, s a csüggedt felhÅ‘t megnyergelte. Lassan eloszlik a homály. A hófödte, ékes bérceket az arany korong átfonja, s csillantja a gyémánt-érceket. Már megkopott az ereje. Egy ásítozó kis madárka röppen a kúszó nap felé, a csÅ‘rébe száll egy bogárka. Meglepetten lenyeli, majd jóllakottan mosolyog egyet. Az Å‘szi szelet átkarolva elszárnyal, hasítva a csendet. Hamar lebukik, sír a fény, színes köntös a földön hever. Fohászkodik a kályhatűz a csillagok felé ezerszer.
Esti hangulat Lehajtják fejük\' a virágok, A madár pihenÅ‘re száll, Emelkedik az est dagálya, Mindjobban terjed a homály. Szívem is fáradt. Halkabban ver. Pillámra szender árnya ül, S lelkemet, mint napot a felhÅ‘k, Halk álmok sullogják körül. Úgy rémlik, mintha messze vízrÅ‘l Valami nagy zaj zsongana, Mintha felém az örök álmok Hullámraja tolongana. De mire hozzám ér s fölöttem Szomorún, éjlÅ‘n összecsap: Zajából itt csak siketítÅ‘, Álomtalan, nagy csend marad...
Fáradván út hosszán Lépkedvén merev völgyeken lefelé, hegynek lábánál felfelé, fák árnyéka deresre fagyva, madarak hangja vacogva hallatva. Moccanván lassan fáradt menetben, utat követvén tekergÅ‘sen, alkony fénye követ éppen, s éjnek szaka lepne el szépen. Vadak ösvénye keresztezvén utam, megrekedvén bíboros fagyban, jelzett útnak végtelen hadán haladván hegynek zord ormán. S útnak végét nem lelem én, messze vala a vég még, itt-ott villan város fénye messzeségbe, célt keresvén megyek a sűrűségbe... És éjszakának derekán járván halovány fénye keresett városának messze még s már oly közel, menni, menni kell. Fáradván el útnak hosszán, csillagok táncát látván, s ködös rengetegbÅ‘l köves utcán járván, itt a cél már az útnak végén.
Åsz Nem szeretem az Å‘szt, hideg, nyirkos, sötét. A színei szépek, de ez nem elég. Az elmúlás jeleit látom ablakomból. Tudom, jön a tél, a hideg, a sivár. Amikor az élet meghal, mint a táj. Nincs zsongás, napfény, meleg, csak jégkristályok fénylenek. Fényük fémes, hideg. S hó roppan a talpam alatt. Nem szeretem az Å‘szt, mert a tél kapuja. S télen az élet álmodik. SzínekrÅ‘l, zsongásról, életteli tájról. Várja az ébredést. A napsütés erejét, a föld olvadását, növények hajtását, élet újulását. Talán sosem jön el...
Hol lakik a csend? Csend lakik a hóban, ki nem mondott bókban, el nem csókolt csókban, feneketlen tóban. Csend lakik a fákban, elhagyatott házban, fellobbanó lángban, el nem múló vágyban. Csend lakik az égben, feltámadó szélben, minden anyaméhben, ébredezÅ‘ létben. Csend lakik a kÅ‘ben, elvonuló Å‘szben, faragott bölcsÅ‘ben, legbelsÅ‘ bensÅ‘dben.
Ma a nap is szebben ragyog sugarait árasztva, vendégekre rámosolyog, örvendezik boldogan. Kék virágok fényesebbek, üdvözlik az érkezÅ‘ket, a ma hazalátogató, olyan kedves vendégeket. Vendégvárók korán keltek, szorgoskodnak, terítenek, rotyog már a finom pörkölt, szakácsunk rá nagyon Å‘rköd. A hintók is elÅ‘álltak, azt a sok-sok kedves utcát oly vidáman végigjárnak, emlékezni meg-megállnak. Ölelések, könny és mosoly, mai napon számtalanszor mindenkinek megadatik, örömünnep ez a mai.
8
....
Jump to Page:
1 2 3 4 6 8 11 15 20 26 34 41 (41 Total Pages) today FarsangFarsangozni bárki szeretEkkor bárki, bármi lehetCica kutya rendÅ‘r bohócHaKedvünk tartja gyertyán kanócA tombolán hogyha nyerünkÖsszecsapjuk a tenyerünkHogyha nem hát egye feneMajd feldob a vidám zene.Pörgünk forgunk elszédülünkElfáradunk le is ülü...
today azi dau numai peste invidiosi pentru clipa cea trecut vina pentru amintirile lor pierdute le apartine...
today Levelet írok a szélbe,hangja eljut a messzeségbe.Szavait csak félbehagyom,de válaszukat visszahallom.Félhangok s szép dallamszavakelröppenek a felhÅ‘k alatt.Napsütésben, esÅ‘fátylon,keresztülillan a világon.Beszöknek sok kicsi fülbe,fákra mászva és fűben...
today A ieÅŸit răchita-n drum. Ce-o mai fi ÅŸi asta oare, Că-i din cap până-n picioare Numai motocei de scrum? Cu mlădiÅ£ele plecate, Stă p...
today Paparudă, rudă, Vino de ne udă; Paparudă, rudă, Vino de ne udă; Ca să-nceapă ploaie, Să curgă şiroaie ...
today d, hogy tehessem...Taníts,Hogy tanítsak!Tanulj,Hogy tanuljak!Fordíts,Hogy fordítsak!Szeress,Hogy szeressek!Pihenj,Hogy pihenjek!Érezz,Hogy érezzek!Fékezz,Hogy fékezzek!Épülj,Hogy épüljek!Szépülj,Hogy szépüljek!Imádj,Hogy imádjak!Vigyázz,Hogy vigyázzak!Tán...
today good night...
today A kritikus ül hosszú méla lesben,epéjét túráztatja lefekvés elÅ‘tt,hogy másnap se hagyja cserben.Ágyához érve fogai közt elmormolpár gyűlölettÅ‘l fröcsögÅ‘, léha átkot,leginkább a pokol mélyére kívánvaezt az irtóztatón dilettáns világot.Mert egy, csak eg...
today Meghitt beszélgetés a verandánCsodálatosan békés délután.Benne van teljes életünk.Ülünk egymással szemben,beszélgetünk.Egyszerű és jó vagyok,mint világ fölött lebegÅ‘madár. Te átlátszó vagy,tiszta, mint a levegÅ‘,mint üvegkorsónk friss vize,melyen átcsil...
today letígéretA meztelen fák még borzonganak,közöttük remények bolyonganak.Alant, árokpart nyirkos füvébenrothadó levelek közül gyérenmár kibújt pár sárguló kankalin,életígéret akácfa ágain.Mézes illatok úsznak a légben,kökénybokor szűz csipkekötényben.Madárz...
today futok ma csak rohanok szuk a hely ...
today TanácsHogyha pályád ellenébeKüzd az álnok vad gÅ‘gjébe,S tÅ‘rt hány minden lépteden;S nincs ki nyújtson hív oltalmatVészhozó ösvényeden: Menj! s temesd el bús fájdalmadHol reád vár szent magány;S vonj korlátot álmaidból,S alkoss ideáljaidbólSzebb világot ...
today Csendes éjEsÅ‘ben poros, hulló, száraz tölgyfalevél,belé kapaszkodik a hűvös, téli szél.Egyre hangosabban törtetÅ‘ az akarat,égi fellegek hozzák el a harmatos havat.Karcos érzés simára csiszolt üveglapon,bizsergetÅ‘n csiklandoz, mégis hagyom.Jégcsap, hid...
today Gondolat-2Vannak olyan dolgok, amiket megbánunk,Amiket elÅ‘re nem tudunk, nem látunk.Hamarabb cselekszünk, és át sem gondoljuk,Azt hisszük, hogy jobb lesz, amivel pótoljuk.Amikor rájövünk, akkor már túl késÅ‘,Az elÅ‘zÅ‘ helyünkrÅ‘l kivezet egy lépcsÅ‘,Aho...
today Amikor minden sötétbe borult,lehullottak a csillagok.Te végig fogtad a kezem,s megmutattad a napot.Mikor vádolva kérdeztem,fájó szívvel, könnyesen.Te nem pöröltél, csak átkarolva,végig fogtad a szívem.Annak nem eshet baja, kit így szeretnek.Veled minden v...
today TavaszA hosszú tél utánSzemed fényénEgy kis virág,Lelkem mélyénBontja szirmait.Letépem neked,Hisz holnap újra nÅ‘,Ha velünk lesznekÓvó, szeretÅ‘,Csodás álmaink....
today Farsangi díszben,Tavaszi színekben.EsÅ‘vel köszöntÅ‘ boldogság,Vidám hangulat világán.A menny csillagaMindig fényt hozhat.Szépsége bájos,NyerÅ‘ érzése táltos.Kincsei egy idÅ‘benTündöklés fantázia végzete.Cirkusz az egész világ,Télbúcsúztató fesztivál.Tava...
today Tavaszi absztraktMintha csak tárgyát vonszolná az árnyék,élednek múlt telébe dermedt dolgok.Rozsdáit vedli az ásó és boldog,megkopott nyelén már fénylik a szándék.Barackfa hajlatában mézgás tájék,rügyet hegyeznek a ribizlibokrok.Kerítésig tartó, kis horiz...
today Színes tintávalírt regény: Élet- tiéd, enyém -smaragd mezÅ‘k,levél a fákon,erdÅ‘ mélyénÅ‘z hagytalábnyom...aranyló pettyektó vizén,színbe kódoltRemény...tavaszi álmokébredése,új mag vetése,bársony-palást a Földszínén...vágyott szigetaz IdÅ‘ tengerén......
today nségemreSzületésnapomraMost már öreg lettem én,Megírtam hát e költeménytAján-dékként.EsztendÅ‘mbÅ‘l bár sok eltelt,A kor rendesen fel nem nevelt,Be szépBeszéd!Szegény fejem, mi lettem én,KésÅ‘ fiatal vagy koravén?Tekin-TetemMár nem csillog úgy,Mint télen ...
Recently Spotted MembersNo members found. Be the
first .