| Versbe írlak Megírlak majd, hangjaid mind mind versbe nÅ‘nek: Ajándékul hagylak itt a tűnÅ‘dÅ‘ idÅ‘nek.
Dal vagy, ritmus, lüktetés s mint ujjongás a nyárban úgy kacaghatsz verseim mindegyik sorában.
Megírlak majd, meglátod, én versbe írlak Téged, olvassák, hogy általad volt szép nekem az élet... |