Hi everyone! We're hard at work trying to keep our community clean, so if you see any spam, please report it here and we'll review ASAP!  Thanks a million!
12,270 Users Online
  • 640,129,772 Downloads
  • 1,696,349 Wallpapers
  • 1,565,068 Members
  • 12,971,712 Votes
  • 5,965,287 Favorites
gubicii
gubicii
Login to Become a Fan
 
ProfileWallpapers (19)Favorites (13,029)Journal (406)DiscussionContact Member
Journal for gubiciiJournal for gubicii
Nov
27
Neutral
A csillagok hang nélkül suhannak mellettem.
Tudják,
a lelkemet pár napja
letettem.
Tisztelnek, táncolnak, akár a mesékben,
nem engedhetik meg
nekem,
hogy megégjen
utolsó elÅ‘tti aura-foszlányom,
nincs most még otthonom,
Tejút:
az országom.
Pilláim fenevad-módra csak lesnek,
széttörött polcokat,
életet keresnek.
Születik még egy pár
kavicsban forgatott,
álmokat romboló
sziporka, elv-halott.
Ilyenkor kicsit még átjár egy zimankós
rezzenet-féleség,
ijesztÅ‘, kanyargós
irányban suttogja:
Kire vársz? Merre lépsz?
De én már nem vagyok
sem könnyű,
sem nehéz.
Felelem lassan a szürkeség fülébe:
dobjon a mély vízbe,
pokolnak tüzébe,
én ugyan még egyszer
kezeim kitárom,
hegedűt játszok majd
zongorán, gitáron.

Itt ülök ugyan még
Galaxisom szélén.
Nincsen már testem sem,
Tükör vagyok,
fénylény
született mindenbÅ‘l,
mit anno szerettem,
kiáltok: elhaló
szavakkal,
rekedten.
Times Viewed: 115Bookmark and Share
0 responses have been posted to this journal entry. Post Your Response!
Advertisement
Previous Journal Entry
Next Journal Entry

Recently Spotted Members


No members found. Be the first.