| A tél csókja
A tél csókja a sűrű köddel érkezik,
az ajkaimra fagyott dérrel megtelik,
érintése nyomán talán a lelkem is.
Körülleng hajnalillatú lehelete,
mintegy hangszerek nélküli, édes zene,
a behavazott mennyország jeges szele.
Mintha csak a múlt egy hiányzó darabja
hívna most egyre, a valóságból vissza,
rég elfelejtett, sosem volt álmaimba.
ElidÅ‘zök ott egy napra, vagy egy évre,
Hogy egyszer félve, fázva visszatérve,
Emlékezhessek egy csókkal teli télre.
|
| TODAYNévsorKata,CsengÅ‘ volt a hangja,Vidám, mulattatóÉs szeretetreméltó.Legyen olyan élete,Mint egy szép tündérmese!Niki,Barnák Å‘zike szemei.Szelíd, csendes,Mégis kedves.Remélem, boldog lesz majd,És ilyen marad!AngelikaIndulatos ember vala.Hamar haragos,Azér...Read Next Journal Entry >>Read Next Journal Entry >> Recently Spotted MembersNo members found. Be the first. |
