| Álom A nap leszáll, itt az alkonyat, hűvös szellÅ‘ fúj, simogatja arcomat. Bíborvörös most a táj, mindenhol fellegek, a gyönge faág mellettem akaratlan megremeg.
Most egy nagyobb fuvallat megfog, felrepít, mintha csak azt mondaná: Å‘ mindenen átsegít. S tényleg elmúlnak a gondok, mindent elérhetek, az élet szép, csak egy a baj: mindig felébredek.
|
| Recently Spotted MembersNo members found. Be the first. |