| �lom A nap lesz�ll, itt az alkonyat, hűv�s szellő f�j, simogatja arcomat. B�borv�r�s most a t�j, mindenhol fellegek, a gy�nge fa�g mellettem akaratlan megremeg.
Most egy nagyobb fuvallat megfog, felrep�t, mintha csak azt mondan�: ő mindenen �tseg�t. S t�nyleg elm�lnak a gondok, mindent el�rhetek, az �let sz�p, csak egy a baj: mindig fel�bredek.
|