| Az öröklét bölcsÅ‘jében A másvilág
FelhÅ‘k felett mindig kékebb az ég, úgy ragyog a nap, fényes a lét, a lelked dalol, mint pacsirta szól, álmokban jársz, a fény udvarol.
A felhÅ‘k felett a minden tiéd, mosolyog rád a föld és az ég. A szeretet-virág szirmain állsz, körülfon téged, mint a lián.
A bölcsÅ‘d csend-mélység lélegzete, nyugalom, szépség eredete, hol magadon kívül nincs semmi más, s te, mint jóérzés vagy, a világ. |
| Recently Spotted MembersNo members found. Be the first. |