| Elveszett jelen Ösztönös élet, lüktet a véred, szívedbe markol a múló idÅ‘. Lábadon súlyok, karodnak túl sok, derékba törik a régi erÅ‘. ÅszülÅ‘ hajad hullik vagy marad, elavult vagy már, nem oly menÅ‘. Élénkül múltad, bár nem is tudtad, hová lett mára a jelen idÅ‘? |