| Életem szeme Ha fiatalabb lennék
Nézem a szemed, és azt érzem, élek, Semmi sem félemlít meg, mert érted. Tűzön vízen át mennék féktelen, Ami bennem dúl, az egy plátói Szerelem.
Ha három x lenne a korom, csillag lennék érted, Ha vakító, sivatagi fényben árnyék lennék érted. Szomjazó torkodban hajnali harmat, hűsítÅ‘, Homlokodon mentás árny, mert mindig üdítÅ‘.
De ha sziklán járnál, saru lennék lábon, Hűvös szellÅ‘ lennék sivatagi lángon. És ha jégkunyhó lenne végleges otthonod, Lelkem melegítné tested és homlokod. |