| Magica eterna Åszbe borul a mézízű alkonyat, DidergÅ‘ szelekkel költöget a reggel. Tépett cafatokban foszlik a nyár. Mint varázsgömb, törik az idÅ‘ kezemben, S messze-messze repül, Csillagösvény kengyelben él a vágy.
Lehunyom szemem, s két kézzel Szorítom még így a meleg nyárt, Mint titokban imádott kedvest, Egy derűs nap boldog hajnalán. Húz az alkonyat, mint telet idézÅ‘ bús ének. Utadra szórt varázspor a szerelem, Rúna vesszÅ‘ a pirkadat jeges kapuján ... ÉvszakokSzerelem Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
darklightflame(szerzÅ‘)2015. szeptember 12. 14:46 Ica ,maxika , Joli és rojamsomat köszönöm a figyelmetek ,egy varázstoll került a kezembe és Å‘szi csendéletet festettem a lélek vásznán , varázslat a szürke napok hajnalán... rojamsomat2015. szeptember 12. 06:50 Jól írsz nagyon! Rövidsége mellett sok idÅ‘t töltök az ízlelgetésével! Tetszik!! szívvel,,Tamás Molnar-Jolan2015. szeptember 11. 16:29 Mint varázsgömb, törik az idÅ‘ kezemben, S messze-messze repül, Csillagösvény kengyelben él a vágy.
Lírai, szép... maxika2015. szeptember 11. 15:34 Egyszerűségében szép! Albert kicsikincsem2015. szeptember 11. 15:26 Nagyon szép... SzívbÅ‘l gratulálok. Icus Kövess! RSS Facebook Google Hírlevél Használd! Vers az oldaladra Ünnepi scriptek API Rólunk GyIK Linkelj ránk! FejlesztÅ‘i blog Partnereink Kapcsolat Társoldalak Eternus régi magyar versek Citatum idézetek Felhasználási feltételek•Adatvédelem•Jogi nyilatkozat•Médiaajánlat•Impresszum•Mobil verzió© 2007-2015 Poet.hu Elfogadom Az oldalon harmadik féltÅ‘l szárm |
| Recently Spotted MembersNo members found. Be the first. |