Egyszer szerettem volna én is úgy szépen hozzád bújni mégis. Ahogyan egyszer tÅ‘led láttam, mikor célba vetted a hátam. Cseppenként gurulnak a könnyek. Szavaid hozzám el nem jönnek. Hittem, hogy egyszer még megérted, mit kevertél mindkettÅ‘nknek méreg. Na lazulj el! Nézz egy kicsit hátra! A fonalat két éles kés vágta. A közönyöd megöli az énem, te makacsul haragszol, de én nem.
Életem szeme Ha fiatalabb lennék Nézem a szemed, és azt érzem, élek, Semmi sem félemlít meg, mert érted. Tűzön vízen át mennék féktelen, Ami bennem dúl, az egy plátói Szerelem. Ha három x lenne a korom, csillag lennék érted, Ha vakító, sivatagi fényben árnyék lennék érted. Szomjazó torkodban hajnali harmat, hűsítÅ‘, Homlokodon mentás árny, mert mindig üdítÅ‘. De ha sziklán járnál, saru lennék lábon, Hűvös szellÅ‘ lennék sivatagi lángon. És ha jégkunyhó lenne végleges otthonod, Lelkem melegítné tested és homlokod.
Kipp, kopp, koppan, Koppan a cipÅ‘ sarka, Valaki jön, valaki megy. Csak integet a karma. Graffitik képekben, falakra tapadva, Tettek teszik az embert, Súlya van a szavaknak. Szárnyal a képzelet, Álmomként szállnak a réten, Isten adta és óvja az életet. Béke legyen földön és égen.
Nyelvlecke Ha én vagyok valaki, mért ne lehetnétek ti? Többen valakik vagyunk, s tanuljuk a nyelvtanunk. Egyes szám, meg többes szám, termékeny volt az apám, a családunk népes lett, de Å‘ szerzett kenyeret. Járhattam iskolába, s tanítottak nyelvtanra, helyesírást gyakorlok, s szép beszédet használok. Nyelvtan, beszéd, kiejtés, ne rontsa a felejtés! - magyar emberek vagyunk: rendszeres a nyelvtanunk. Egybe- és különírás, mindig pontos, soha más: megtanul - egybeírom, s fog-ommal elválasztom. Ilyen példánk bÅ‘ven van: uzsonnám a táskámban, de ha belehelyezem, akkor táskámba teszem. Folytatom egyelÅ‘re, s elosztom egyenlÅ‘re, hogy jusson mindenkinek, s elégedettek lesznek. Én elégedett vagyok, a leckével haladok, soha félbe nem hagyom: magyar nyelvem ápolom.
holnap gondolj rám üvegszilánkok a fenyÅ‘ alatt összetörtem a szíved szertegurult minden darab gondolj rám távoli hangok az éjszakában összetörted a szívem boldogságot sosem vártam gondolj rám
Színesedik lenn az avar, s a fákon a levelek, szeretettel magához von s átölel a természet. SzellÅ‘ legyez, nap simogat, megérintve arcodat, fordulj felé, ülj le kérlek, s érintését elfogadd! Figyelj csendben, ahogy eddig figyelted a dolgokat, fedezd fel a szépségeset, amit a föld megmutat. Illat árad virágodból, benne kicsi méh kutat. FelhÅ‘ fedi el a napot, de ez csak egy pillanat, ott kukucskál Å‘ mögötte, lassan félretolja majd, nem haragszik, nagyot nevet, hiszen bújócskázik csak. Madár perel a macskával, mely a fa alatt figyel, békalencsés, hűs patakban megcsillan az ég kékje. Juss el messzi tájakra is, szárnyaljon képzeleted, gondold azt, hogy madár vagy és velük együtt szárnyalhatsz. Vagy ha zordon hegyek között születtél, mint legtöbb vad, mennyi baj les ott reád, de fontos az, hogy szabad vagy! Ha egy kicsit életükbe olykor be is tekinthetsz, száz csodával áraszt majd el a jó anyatermészet. Szeresd Å‘t, és óvjad kincsét, állatokat és embert, maradj jónak és kedvesnek, megjutalmaz tégedet. Kívánságod teljesüljön mindent, amit terveztél, azt, hogy a mi fecskénk, gólyánk a többivel visszatér. Színesedik lenn az avar s a fákon a levelek, szeretettel magához von s átölel a természet. Jó barátnak
Az idÅ‘ és én Furcsa szerzet az idÅ‘, Nem is értem néha, Már megint eltelt egy hét, Sajnos a kontómra. Nem értem én, hová lett Az a sok- sok óra, IdÅ‘ komám, hová futsz, Álljunk meg egy szóra!!! Csak telsz-múlsz itt suttyomban, S nem is veszem észre, Gyűl a ránc és az Å‘sz haj, Mi lesz így a vége? Ez sincs még meg, az sincs meg, Hiába tervezem, Mert csak rohansz, mint a vész, Mire észreveszem. Régen bezzeg cammogtál, Noszogatni kellett, És hogy végre elmentél, Csak az óra jelzett. Mi lett veled, jó komám, Hogy így belehúztál? Én most éppen ráérnék, Ha így le nem nyúznál. Mert te rohansz, mint a szél, Én pedig utánad, És sajnos az én koromban Az ember már elfárad. S gyűl a ránc, és az Å‘sz haj, Hogy fordul ez jóra? IdÅ‘ komám, hová futsz, Álljunk meg egy szóra!!!
Letekint a nap, a felhÅ‘ket bontja, megfürdik a tóban fényét sokszorozva. Termést gyűjtenek szorgos emberkezek, megtelik a zsák, nyögnek a szekerek. Súlyos terhüket öntik a garatra, Å‘rlik a magot porfelhÅ‘t harapva. Puha, tapadós az új búza lisztje, dagasztja a pék, feltűrve az inge. Forró kemencék ontják a meleg, mosolygós hasú, szép új kenyeret.
Mosolyogni nem nehéz, Ha szíved szeretetre kész. Körötted mindenki szeret. Még a lelked is nevet. A szeretet mindent legyÅ‘z, Mert ártatlan, mint szelíd Å‘z. Rendbe rakja életedet, Ép lélekben, ép testedet. Ám könnyen elveszítheted, Ha elmúlik a szeretet, Ha csalódás az életed, És érzed, senki sem szeret. Mosolyogni nem nehéz, Ha minden rendben, s tettre kész Az életre a szervezet. Egy jól működÅ‘ szerkezet. A szeretet mindent legyÅ‘z, És hajt ifjonti életgÅ‘z Fáradhatatlanul tovább. Körülölel a boldogság. Ám könnyen elveszítheted, Ki szeretett, már nem szeret. Közönyös, akár a jég. Úgy érzed, most már elég. Mosolyogni nem nehéz, Ha nem fáj semmi, s józan ész Lapul fejednek zegzugán. Nem tunya, s nem néz bután. A szeretet mindent legyÅ‘z. Minden mást jól leelÅ‘z. Fontosnak érzed magad. Nincs benned dac és harag. Ám könnyen elveszítheted, Mert romba dÅ‘l a szervezet. Oka szeretetlenség, És nincsen többé menedék. 2015. október 13. MosolySzeretet
Egy megkopott arcú szürke világ, Meztelen tájak, a jég muzsikál. Ringat a bánat, nincs, aki már Két keze közt óv, szűnni muszáj... Tüll-puha hó hull, csillan a táj, Röppen a szellÅ‘, rezdül az ág. Åszül az erdÅ‘, s zord mosolyán Táncol az éjben a csalfa magány...
36
Jump to Page:
1 2 3 4 6 8 11 15 20 26 34 36 41 (41 Total Pages) today FarsangFarsangozni bárki szeretEkkor bárki, bármi lehetCica kutya rendÅ‘r bohócHaKedvünk tartja gyertyán kanócA tombolán hogyha nyerünkÖsszecsapjuk a tenyerünkHogyha nem hát egye feneMajd feldob a vidám zene.Pörgünk forgunk elszédülünkElfáradunk le is ülü...
today azi dau numai peste invidiosi pentru clipa cea trecut vina pentru amintirile lor pierdute le apartine...
today Levelet írok a szélbe,hangja eljut a messzeségbe.Szavait csak félbehagyom,de válaszukat visszahallom.Félhangok s szép dallamszavakelröppenek a felhÅ‘k alatt.Napsütésben, esÅ‘fátylon,keresztülillan a világon.Beszöknek sok kicsi fülbe,fákra mászva és fűben...
today A ieÅŸit răchita-n drum. Ce-o mai fi ÅŸi asta oare, Că-i din cap până-n picioare Numai motocei de scrum? Cu mlădiÅ£ele plecate, Stă p...
today Paparudă, rudă, Vino de ne udă; Paparudă, rudă, Vino de ne udă; Ca să-nceapă ploaie, Să curgă şiroaie ...
today d, hogy tehessem...Taníts,Hogy tanítsak!Tanulj,Hogy tanuljak!Fordíts,Hogy fordítsak!Szeress,Hogy szeressek!Pihenj,Hogy pihenjek!Érezz,Hogy érezzek!Fékezz,Hogy fékezzek!Épülj,Hogy épüljek!Szépülj,Hogy szépüljek!Imádj,Hogy imádjak!Vigyázz,Hogy vigyázzak!Tán...
today good night...
today A kritikus ül hosszú méla lesben,epéjét túráztatja lefekvés elÅ‘tt,hogy másnap se hagyja cserben.Ágyához érve fogai közt elmormolpár gyűlölettÅ‘l fröcsögÅ‘, léha átkot,leginkább a pokol mélyére kívánvaezt az irtóztatón dilettáns világot.Mert egy, csak eg...
today Meghitt beszélgetés a verandánCsodálatosan békés délután.Benne van teljes életünk.Ülünk egymással szemben,beszélgetünk.Egyszerű és jó vagyok,mint világ fölött lebegÅ‘madár. Te átlátszó vagy,tiszta, mint a levegÅ‘,mint üvegkorsónk friss vize,melyen átcsil...
today letígéretA meztelen fák még borzonganak,közöttük remények bolyonganak.Alant, árokpart nyirkos füvébenrothadó levelek közül gyérenmár kibújt pár sárguló kankalin,életígéret akácfa ágain.Mézes illatok úsznak a légben,kökénybokor szűz csipkekötényben.Madárz...
today futok ma csak rohanok szuk a hely ...
today TanácsHogyha pályád ellenébeKüzd az álnok vad gÅ‘gjébe,S tÅ‘rt hány minden lépteden;S nincs ki nyújtson hív oltalmatVészhozó ösvényeden: Menj! s temesd el bús fájdalmadHol reád vár szent magány;S vonj korlátot álmaidból,S alkoss ideáljaidbólSzebb világot ...
today Csendes éjEsÅ‘ben poros, hulló, száraz tölgyfalevél,belé kapaszkodik a hűvös, téli szél.Egyre hangosabban törtetÅ‘ az akarat,égi fellegek hozzák el a harmatos havat.Karcos érzés simára csiszolt üveglapon,bizsergetÅ‘n csiklandoz, mégis hagyom.Jégcsap, hid...
today Gondolat-2Vannak olyan dolgok, amiket megbánunk,Amiket elÅ‘re nem tudunk, nem látunk.Hamarabb cselekszünk, és át sem gondoljuk,Azt hisszük, hogy jobb lesz, amivel pótoljuk.Amikor rájövünk, akkor már túl késÅ‘,Az elÅ‘zÅ‘ helyünkrÅ‘l kivezet egy lépcsÅ‘,Aho...
today Amikor minden sötétbe borult,lehullottak a csillagok.Te végig fogtad a kezem,s megmutattad a napot.Mikor vádolva kérdeztem,fájó szívvel, könnyesen.Te nem pöröltél, csak átkarolva,végig fogtad a szívem.Annak nem eshet baja, kit így szeretnek.Veled minden v...
today TavaszA hosszú tél utánSzemed fényénEgy kis virág,Lelkem mélyénBontja szirmait.Letépem neked,Hisz holnap újra nÅ‘,Ha velünk lesznekÓvó, szeretÅ‘,Csodás álmaink....
today Farsangi díszben,Tavaszi színekben.EsÅ‘vel köszöntÅ‘ boldogság,Vidám hangulat világán.A menny csillagaMindig fényt hozhat.Szépsége bájos,NyerÅ‘ érzése táltos.Kincsei egy idÅ‘benTündöklés fantázia végzete.Cirkusz az egész világ,Télbúcsúztató fesztivál.Tava...
today Tavaszi absztraktMintha csak tárgyát vonszolná az árnyék,élednek múlt telébe dermedt dolgok.Rozsdáit vedli az ásó és boldog,megkopott nyelén már fénylik a szándék.Barackfa hajlatában mézgás tájék,rügyet hegyeznek a ribizlibokrok.Kerítésig tartó, kis horiz...
today Színes tintávalírt regény: Élet- tiéd, enyém -smaragd mezÅ‘k,levél a fákon,erdÅ‘ mélyénÅ‘z hagytalábnyom...aranyló pettyektó vizén,színbe kódoltRemény...tavaszi álmokébredése,új mag vetése,bársony-palást a Földszínén...vágyott szigetaz IdÅ‘ tengerén......
today nségemreSzületésnapomraMost már öreg lettem én,Megírtam hát e költeménytAján-dékként.EsztendÅ‘mbÅ‘l bár sok eltelt,A kor rendesen fel nem nevelt,Be szépBeszéd!Szegény fejem, mi lettem én,KésÅ‘ fiatal vagy koravén?Tekin-TetemMár nem csillog úgy,Mint télen ...
Recently Spotted MembersNo members found. Be the
first .