Gyöngykarú éj... Gyöngykarú éjben a Hold, ha homálylik, égre szerelmedet festi meg szépre. Sok pici csillagot szembe ragyogtat; küldi az álmaid, elteszem mélyre... Tűz-verem két szemed; csillagom ébredez bennük, ha sorsomat fürdeted aranyban. Fénybe mártva bezár. Élvezem. "Angyalom" - mormolom halkan, s él neved, mert nekem felragyogsz... fényed a csillagok párja. Átölel, jó nagyon. Lelkemen lelkedet érzem. Boldog e pillanat, végtelenbe szalad, ujjong, s a földet bejárja. Nem lehet már panasz! Télre jÅ‘ szép tavasz, s itt marad bennem bezárva.
ng, Mint kelÅ‘ nap egy hideg reggelen, Mint tesiórán a fehér egyenpóló, Mint házaknak az ajtó, fal, ablak, Mint hangzavarban egy hegedűszó, Mint elsÅ‘ naplementéje egy vaknak, Lehullott a fáról minden levél, Az ág is száraz, egyik sem él, Maradok az, aki már nem remél: Egyszer ez mind te voltál nekem. Most egymásnak, mint két idegen. Jön a feledés, hogy magához vegyen.
Gondolat Álomba kúszó, Kósza kis fellegek, A nap süt rád, Cirógatja lelkedet. Hajad szÅ‘kén tépÅ‘, Makrancos szelletek, Tempód karcsú, Gondolat húzza léptedet. Utad fogyó hold, Célod elérkezett, Ajkad mosolyra húzod, Mert látod a kedvesed.
A múlt ösvényén Emlékszel az ösvényre, Hol lábunkkal koptattuk Mindennapunk szerelmi rutinját? Melyen hosszú sétákkal rajzoltuk Éveink göröngyös útját? Mi teremtettük, a miénk volt. MindkettÅ‘nktÅ‘l elhagyva, Árva idÅ‘k gyomja lett a sorsa. Rajta újra taposva Dalunk dúdolták a fenyÅ‘k, Tűlevelükkel karcolták a múlt lemezén Örök idÅ‘kbe vésett Szerelmünk énekét. A vén, délceg fa megÅ‘rizte mosolyod. Száraz, vékony karjával SzÅ‘ke tincsed helyett, Az enyém után kapott. Két aranyhajszálad, Mit régen ellopott, Viszem markomba zárva Az ösvény végén hagyott Emlékünk urnájába.
Nem ismerhettem soha apámat, Pedig vallattam érte az anyámat, Hideg volt talán, avagy fagyott, Mikor az apám minket elhagyott. Várom még látását a mai napig, Nem fakul az álom, tán csak alig. Azt ki tudja, hogy létezik-e még, Vagy elragadta tÅ‘lem már a vég? Soha már ezt meg nem tudom, Fejem is a párnák közé dugom. De sírok érte, mikor nem alszom, És olykor a világra haragszom.
cse megkísértésének szonettje Jaj, a tünemény hogy kínálja báját! Ördögi énje kísértéssel teli. Nyomban nyergelem a gond paripáját, Tengernyi bajt sietve enyhíteni. A biztos jelent elhagyom miatta, S nyargalok tovább a kétely mezején. A vágy büszkén mondja (az ész tagadja), Hogy holnap akár egy KrÅ‘zus leszek én. Ott csillog Å‘ a létnek árnyainál. A hódolat már szinte tapintható. Egy embertömeg fekszik lábainál, És ez a bálvány legtöbbször csak csaló. Oly ez: ha egy bárány farkast kerülget, Hogy kegyét bírja - énjébe kerülhet.
Öreg vándor Nincsen nekem egyéb másom, Csak a lomha, bús magányom Magammal magamat osztom, Senkivel sem osztozkodom. Nem is nehéz így az élet, Szegény ember mit remélhet? Nincsen olyan, kit Å‘ félthet, Nem bánják, ha rosszra téved. Gyere pajtás útitársnak! Felfogadlak tarisznyának, Apja leszek pogácsádnak, Nemet mondok a halálnak. Nem jössz pajtás útitársnak, Nem jön asszony pogácsának, Így indulok köves útnak, Ki ad enni a vándornak?
Fekszem Fekszem az ágyon, Az éjjelt várom, Eljön a sötétség, Nincs semmi kétség. Elvisz oda, hova csak a szél jut el. Fekszem az ágyon, Az angyalport várom, Vesszen el Ámor, Jöjjön a mámor. Elvisz oda, hova csak a szél jut el. Fekszem az ágyon, A hajnalt várom, Hogy végre újjászülessek, És angyalként repülhessek. Elmegyek oda, hova csak a szél jut el. Fekszem a felhÅ‘n, Nyugodt a belsÅ‘m. Szikrázó angyalként lebegek, Mellettem angyali démonseregek, Ott vagyok, hova csak a szél jut el.
Mikor nem láthatod, Milyen a nagyvilág. Egy fehér bottal kell, Hogy elinduljál. Majd gondolj rájuk néhanap, Nekik fekete a vasárnap. Mikor nem hallhatod, Mily zajos a világ, Mert a sors egy néma Filmet komponált. Majd gondolj rájuk néhanap, Nekik fekete a vasárnap. Mikor nem beszélhetsz, Pedig ordítanál. A szádról olvassák, Hogy mit mondanál. Majd gondolj rájuk néhanap, Nekik fekete a vasárnap. Mikor nem sétálhatsz, Mert csak gurulsz tovább. Hiába tolnának, Már nincsen hová. Majd gondolj rájuk néhanap, Nekik fekete a vasárnap. Mikor nem várhatsz már Senkit és semmit sem. Egyedül kelsz reggel Beton ketrecben. Majd gondolj rájuk néhanap, Nekik fekete a vasárnap. Mikor nem ehetsz, de Úgy mardos az éhség, És beesett hassal GyÅ‘z a szegénység. Majd gondolj rájuk néhanap, Nekik fekete a vasárnap. Mikor nem gyógyulhatsz, Tested lett börtönöd, S ágyon fekve várod, Hogy jöjjön ördögöd. Majd gondolj rájuk néhanap, Nekik fekete a vasárnap. Mikor nincsen semmid, Csak egy kartonpapír, És a halál lenne, Mi megszabadít. Majd gondolj rájuk néhanap, Nekik fekete a vasárnap. 2016. január 16.
Semmivel azonosnak... Már múló sóhaj sem vagy letűnt hajnalom! Tán nem is tudtál lenni? Elhiszem... tudom. Ó, nem hevít már engem megvérzett sebed! Engeszteltél volna, míg ott voltam neked! Nem kell műsóhajtásban szenvedÅ‘ szavad: Hunyó sokszor voltál, - hát legyél most szabad. TÅ‘led nem kellhet keserű csókos emlék, hamuvá szürkültek a sosem volt esték: Hallgatag... eltévedt dallam... régi zene! - csaló nem leszek, a múltnak nincs jelene! Engem ne szólíts kedvesen asszonyodnak, megszokottan; tégy semmivel azonosnak!
29
....
Jump to Page:
1 2 3 4 6 8 11 15 20 26 29 34 41 (41 Total Pages) today FarsangFarsangozni bárki szeretEkkor bárki, bármi lehetCica kutya rendÅ‘r bohócHaKedvünk tartja gyertyán kanócA tombolán hogyha nyerünkÖsszecsapjuk a tenyerünkHogyha nem hát egye feneMajd feldob a vidám zene.Pörgünk forgunk elszédülünkElfáradunk le is ülü...
today azi dau numai peste invidiosi pentru clipa cea trecut vina pentru amintirile lor pierdute le apartine...
today Levelet írok a szélbe,hangja eljut a messzeségbe.Szavait csak félbehagyom,de válaszukat visszahallom.Félhangok s szép dallamszavakelröppenek a felhÅ‘k alatt.Napsütésben, esÅ‘fátylon,keresztülillan a világon.Beszöknek sok kicsi fülbe,fákra mászva és fűben...
today A ieÅŸit răchita-n drum. Ce-o mai fi ÅŸi asta oare, Că-i din cap până-n picioare Numai motocei de scrum? Cu mlădiÅ£ele plecate, Stă p...
today Paparudă, rudă, Vino de ne udă; Paparudă, rudă, Vino de ne udă; Ca să-nceapă ploaie, Să curgă şiroaie ...
today d, hogy tehessem...Taníts,Hogy tanítsak!Tanulj,Hogy tanuljak!Fordíts,Hogy fordítsak!Szeress,Hogy szeressek!Pihenj,Hogy pihenjek!Érezz,Hogy érezzek!Fékezz,Hogy fékezzek!Épülj,Hogy épüljek!Szépülj,Hogy szépüljek!Imádj,Hogy imádjak!Vigyázz,Hogy vigyázzak!Tán...
today good night...
today A kritikus ül hosszú méla lesben,epéjét túráztatja lefekvés elÅ‘tt,hogy másnap se hagyja cserben.Ágyához érve fogai közt elmormolpár gyűlölettÅ‘l fröcsögÅ‘, léha átkot,leginkább a pokol mélyére kívánvaezt az irtóztatón dilettáns világot.Mert egy, csak eg...
today Meghitt beszélgetés a verandánCsodálatosan békés délután.Benne van teljes életünk.Ülünk egymással szemben,beszélgetünk.Egyszerű és jó vagyok,mint világ fölött lebegÅ‘madár. Te átlátszó vagy,tiszta, mint a levegÅ‘,mint üvegkorsónk friss vize,melyen átcsil...
today letígéretA meztelen fák még borzonganak,közöttük remények bolyonganak.Alant, árokpart nyirkos füvébenrothadó levelek közül gyérenmár kibújt pár sárguló kankalin,életígéret akácfa ágain.Mézes illatok úsznak a légben,kökénybokor szűz csipkekötényben.Madárz...
today futok ma csak rohanok szuk a hely ...
today TanácsHogyha pályád ellenébeKüzd az álnok vad gÅ‘gjébe,S tÅ‘rt hány minden lépteden;S nincs ki nyújtson hív oltalmatVészhozó ösvényeden: Menj! s temesd el bús fájdalmadHol reád vár szent magány;S vonj korlátot álmaidból,S alkoss ideáljaidbólSzebb világot ...
today Csendes éjEsÅ‘ben poros, hulló, száraz tölgyfalevél,belé kapaszkodik a hűvös, téli szél.Egyre hangosabban törtetÅ‘ az akarat,égi fellegek hozzák el a harmatos havat.Karcos érzés simára csiszolt üveglapon,bizsergetÅ‘n csiklandoz, mégis hagyom.Jégcsap, hid...
today Gondolat-2Vannak olyan dolgok, amiket megbánunk,Amiket elÅ‘re nem tudunk, nem látunk.Hamarabb cselekszünk, és át sem gondoljuk,Azt hisszük, hogy jobb lesz, amivel pótoljuk.Amikor rájövünk, akkor már túl késÅ‘,Az elÅ‘zÅ‘ helyünkrÅ‘l kivezet egy lépcsÅ‘,Aho...
today Amikor minden sötétbe borult,lehullottak a csillagok.Te végig fogtad a kezem,s megmutattad a napot.Mikor vádolva kérdeztem,fájó szívvel, könnyesen.Te nem pöröltél, csak átkarolva,végig fogtad a szívem.Annak nem eshet baja, kit így szeretnek.Veled minden v...
today TavaszA hosszú tél utánSzemed fényénEgy kis virág,Lelkem mélyénBontja szirmait.Letépem neked,Hisz holnap újra nÅ‘,Ha velünk lesznekÓvó, szeretÅ‘,Csodás álmaink....
today Farsangi díszben,Tavaszi színekben.EsÅ‘vel köszöntÅ‘ boldogság,Vidám hangulat világán.A menny csillagaMindig fényt hozhat.Szépsége bájos,NyerÅ‘ érzése táltos.Kincsei egy idÅ‘benTündöklés fantázia végzete.Cirkusz az egész világ,Télbúcsúztató fesztivál.Tava...
today Tavaszi absztraktMintha csak tárgyát vonszolná az árnyék,élednek múlt telébe dermedt dolgok.Rozsdáit vedli az ásó és boldog,megkopott nyelén már fénylik a szándék.Barackfa hajlatában mézgás tájék,rügyet hegyeznek a ribizlibokrok.Kerítésig tartó, kis horiz...
today Színes tintávalírt regény: Élet- tiéd, enyém -smaragd mezÅ‘k,levél a fákon,erdÅ‘ mélyénÅ‘z hagytalábnyom...aranyló pettyektó vizén,színbe kódoltRemény...tavaszi álmokébredése,új mag vetése,bársony-palást a Földszínén...vágyott szigetaz IdÅ‘ tengerén......
today nségemreSzületésnapomraMost már öreg lettem én,Megírtam hát e költeménytAján-dékként.EsztendÅ‘mbÅ‘l bár sok eltelt,A kor rendesen fel nem nevelt,Be szépBeszéd!Szegény fejem, mi lettem én,KésÅ‘ fiatal vagy koravén?Tekin-TetemMár nem csillog úgy,Mint télen ...
Recently Spotted MembersNo members found. Be the
first .