Hi everyone! We're hard at work trying to keep our community clean, so if you see any spam, please report it here and we'll review ASAP! Thanks a million!
A vers nem �gy terem, mint a fű, Hangszer kell hozz�, hegedű, Sz�ljon sz�pen, �rintsen meg, Sz�vem, lelkem zend�lj�n fel, �radjon fel�m a szeretet, Amire sz�pen felelhetek, H�t ilyen egyszerű az eg�sz, Csak le kell �rni, �s m�ris k�sz!
Feltűnik a m�ltb�l internetes lid�rc, teste sehol, de a hangja el�r. Gondolat�t �nti, nem �rdekli v�lasz, pof�tlan, �s sehol nincs al�zat. Kergeti a rem�nyt �s az �nigazol�st, �tja az ill�zi�ja, de val�s�ga a jelenben k�s�rt. �teri lehetős�g korl�tlan, gondolata zabol�tlan. F�ktelens�g, ha b�nt�, kit �rdekel? Senki sem l�tja. Val�s�ga tisztes t�vol, magyar�zza, ha kell, megszok�sb�l.
Hadd legyek a mondatod. A kezdetek, a Nagybetű s majd a pont. Az alany, a t�rgy, a tartalom, Mikor egy mag�nyos hajnalon �nmagadat altatod. A k�rdő? Az �hajt�...! Hogy n�ha csak messze menni volna j�. A sz�p betűk, az �kezet. A tint�ba fojtott k�pzelet. A verb�lis h�bor�, a sorok m�g�tti arc, �s minden belső harc. Hadd legyek a b�natod, Amikor m�r csak �nmagadat �ltatod, Hogy m�g van rem�ny. A csendben megsz�lető k�ltem�ny. Az �da, a dr�ma, a dal, Ami olykor, ha senki nem l�t, M�lyen sz�vedbe mar. Hadd legyek a szavad. A form�lis, a szleng, a szabad. Hadd legyek a r�med, hadd legyek a str�f�d. A z�r� sor a m�rv�nykopj�n.
Ekszt�zis Egy f�rge csepp indul meg, s arcunk parazs�ba p�r�s cs�kot lehel, majd gy�ngy�zve f�nyt t�r meg a peremen, �s hull a v�ll �rk�ba szel�den, hogy bőr�nk beigya �hesen, �veink szel�den egym�sra borulnak, f�nyeink mattosan mind �sszemos�dnak, szirmaink kit�rjuk, felfaljuk vil�gunk, duzzad� r�gyeink nekt�rokba m�rtjuk, cs�kokat lehel�nk finom hajlatokba, s beh�zzuk egym�st m�lyen a habokba, a t�r k�zt�nk kit�gul, majd pulz�lva �ssze�r, kihagyott l�legzet ritmusa elk�s�r, sejtjeink sz�thullnak atomnyi szil�nkra, t�rul� k�zeink h�vnak most im�ra, test�nk sz�kő gy�ngysor, mi sz�zfel� r�p�l sz�t, test�nk puha agyag, mit alak�t sűrű sz�l, test�nk csillagsz�r�, mit szikr�nak l�t a f�ny, f�tyolos ablakban �bred a jelenl�t, te vagy �n, vagy �n vagyok te, sejtjeink �p�lnek l�p�sről l�p�sre, cseppjeink szikkadnak, bőr�nk�n f�ny torpan, test�nkben figyelm�nk m�r �jra otthon van.
Sz�lh�mosok Sz�lh�mosok, mi, egytől egyig. Hull�mz� tekintet�nk s�rba tipr� m�don, hol jobbra, hol balra figyeli a meg-megmoccan� n�dat. Rejtekhely�ről kikecmergő hatty�k dal�ra figyelmesen mosolyt pender�t az arc�ra. Mi, sz�lh�mosok. Hol egy t�rgyal�ban, hol parancsra, meg sem rebbenő arcizmokkal, egy �tivott hajnali mulat�ban nevet�nk a vakvil�gba, nem tudva, mit hoz a holnap. Pedig ugyanezt a n�dast, ugyanezt a szelet, de ha nem vigy�zunk, majd mi is ugyan�gy vad�szunk, s őr�letbe visz minket az �t, mi ugyanoda vezet.
Skandin�v napfordul� Mint sűrű m�z, csorog a ny�ri k�sőd�lut�n, lassan s�lő mezőben pipacsok hajladoznak, ak�r t�lsminkelt sarkon�ll�k (�tl�tsz� - buj�n) ha cs�r� utcagyereknek m�la cs�kot dobnak.
Suttog� f�k f�l� sompolyog a v�rsz�n Alkony, n�h�ny l�ngol� m�glya �szik a foly� viz�n, t�nd�rek �s koboldok j�rnak k�zt�nk a parton `s r�d villantja sajg� v�gy�t egy cs�b�t� szir�n.
T�gra nyit n�h�ny, m�s vil�gok k�z�tti kapu: csod�k a hitetlens�gedből kigy�gy�tanak. A ma �jjel a titkok� �s nincs t�bb� tabu (b�r, a reggeli lapban mindez nem lesz h�ranyag)
Hi�ba h�z�dsz az apr�cska mell�kutc�ba: gajdol� t�rsas�g k�rt�ncba hurcol mag�val - nem a kezedbe nyomott italt�l leszel k�ba - de �rt� szellemeket nem űzhet el mad�rdal.
A Nap hatalma j�n, a term�kenys�g �nnepel: a s�t�tet megt�ri az �let orgi�ja, minden mesterk�lts�gről lehull a hamis lepel - a bős�g vir�ga mag�t n�szra felk�n�lja.
T�zek felett ugrunk �ltal p�rban, seprűny�llel, p�rtoljuk az �gi Kir�ly hatalm�t hajnalig minden �gő szemp�r szerelemgy�m�lcs�t �rlel `s tov�bb par�zslanak benn�nk zsar�tnokhalmaik.
Sejtelmes �jben ma csillagok� a szűz zenit, kik mulats�goss� tesznek minden egyes d�mont, a Hold kiny�jtja felhőpaplan al�l cs�cskeit s k�zben Odin holl�ja Szent Iv�n-�j - mes�t mond.
Ez a nap is �gy kezdőd�tt, mint a t�bbi: reggel nyolcra iskol�ba kellett menni. kor�n �rkeztem, le�ltem a helyemre, �rarendben első �ra: t�rt�nelem.
Karesz bar�tom alm�j�t eszegette, v�g�l csak egy csutka maradt a kez�ben, akkor m�r �n is alm�mat reggeliztem. Ajt� kiny�lt, csutk�t Karesz odav�gta, azzal Ott�t �ppen j�l kup�n tal�lta. Ott� t�sk�j�b�l is ker�lt egy alma, s a k�t csutk�t k�vette m�g sok �j bomba.
D�lt a csata, elnyomta a csengő hangj�t, ny�l� ajt�ban ott �llt a t�ritan�r, kit egy elt�vedt l�ved�k fejen tal�lt, arc�n almakr�m, almal� cs�p�g bajsz�n. D�bbent csend. S sz�lott: kaphatn�k �n is alm�t? Mintha vulk�n kit�rne, r�h�g az oszt�ly.
Siker�nk�n felbuzdulva kital�ltuk: k�zellens�g�nk, undok matek tan�runk, hogyha bel�p, egy kis zuhany a nyak�ba! Nem tudhattuk, betegen nyomja az �gyat.
Helyettese, csinos, fiatal S�rika, szeg�ny, a v�d�r vizet nyak�ba kapta. Ruh�ja test�re tapadt: szebb, mint V�nusz! Leesett �llunk, felsz�k�tt v�rnyom�sunk.
Torna �ra: az oszt�lynak: sorakoz�! Mindenkin kab�t, sapka, s�l, h�tapos�. Meglepőd�tt tan�runk vette a lapot: "fi�k, erőnl�ti edz�s: futni fogtok."
H�romszor k�rbe, verejt�kben f�r�dve, erőtlen�l, f�radtan rogytunk a gyepre. Bukfencmester huncut szemmel elib�nk �llt: fi�k, nem oly r�gen �n is voltam di�k! HumorMosoly
