Hi everyone! We're hard at work trying to keep our community clean, so if you see any spam, please report it here and we'll review ASAP! Thanks a million!
Tanács Hogyha pályád ellenébe Küzd az álnok vad gÅ‘gjébe, S tÅ‘rt hány minden lépteden; S nincs ki nyújtson hív oltalmat Vészhozó ösvényeden: Menj! s temesd el bús fájdalmad Hol reád vár szent magány; S vonj korlátot álmaidból, S alkoss ideáljaidból Szebb világot alkonyán. Cseke, 1824. február
Csendes éj EsÅ‘ben poros, hulló, száraz tölgyfalevél, belé kapaszkodik a hűvös, téli szél. Egyre hangosabban törtetÅ‘ az akarat, égi fellegek hozzák el a harmatos havat.
Karcos érzés simára csiszolt üveglapon, bizsergetÅ‘n csiklandoz, mégis hagyom. Jégcsap, hideg zúzmarában földre hull, köd gomolyog a fagyott bérceken túl.
Várom szótlan a hangoskodó távozót, néma ajkakkal süketen keresve a szót. Még lépdel lábam, fáradt menetben áll, félve riadt zaj a csendes éj, de rám talál. A földön ördög múlatja el az elmúlt idÅ‘t, odafent angyal száll, elhozva az eljövÅ‘t.
Gondolat-2 Vannak olyan dolgok, amiket megbánunk, Amiket elÅ‘re nem tudunk, nem látunk. Hamarabb cselekszünk, és át sem gondoljuk, Azt hisszük, hogy jobb lesz, amivel pótoljuk.
Amikor rájövünk, akkor már túl késÅ‘, Az elÅ‘zÅ‘ helyünkrÅ‘l kivezet egy lépcsÅ‘, Ahogy visszanézünk, egy kicsit megállunk, Ezt a döntésünket akkor már sajnáljuk.
Ha valaki azt mondja, hogy Å‘ tökéletes, Azt még Å‘ sem hiszi, mindenki tévedett, Emberek vagyunk, ez bizony megesik, Amikor ráébred, majd jó nagyokat esik!
Eltelik az idÅ‘, visszatérsz a múltba, A rossz döntésedet bedobod a kútba. Mindenki tévedhet, hiszen ez az élet, Attól még van olyan, aki szeret téged!
Tavaszi absztrakt Mintha csak tárgyát vonszolná az árnyék, élednek múlt telébe dermedt dolgok. Rozsdáit vedli az ásó és boldog, megkopott nyelén már fénylik a szándék.
Barackfa hajlatában mézgás tájék, rügyet hegyeznek a ribizlibokrok. Kerítésig tartó, kis horizontok. Sorsok, hitek, sok sárba veszett játék.
Makacsul rakja már fészkét a rigó. Kötélen félszáraz ing leng meg trikó, mint messze vágyó fehér angyalszárnyak.
Színes tintával írt regény: Élet - tiéd, enyém - smaragd mezÅ‘k, levél a fákon, erdÅ‘ mélyén Å‘z hagyta lábnyom... aranyló pettyek tó vizén, színbe kódolt Remény... tavaszi álmok ébredése, új mag vetése, bársony- palást a Föld színén... vágyott sziget az IdÅ‘ tengerén...
